Kókuszkaramellszósz (laktózmentes)

Mielőtt megosztanám a receptet, szeretnék leírni pár gondolatot a szombaton történt tragédiával kapcsolatban. Tudom ez elsősorban egy foodblog, de úgy érzem ezeket muszáj leírnom; egyrészt mert ez a blog nem csak a receptjeim, hanem az azokhoz kapcsolódó (vagy egy kicsit távolabbi) gondolataim gyűjtőhelye is. Ha nem szeretnéd elolvasni, a következő bekezdés már csak a receptről fog szólni, kérlek görgess oda. Nos gondolom mindenki hallott róla, az ország pedig egy emberként imádkozik a gyerekekért. Engem is teljesen letaglózott a hír, főleg hogy az egyik volt munkatársam lánya is a buszon utazott. Ők szerencsések voltak, a kislány -fizikailag- épségben hazatért. Egyszerűen szörnyű akár abba is belegondolni, hogy mekkora ijedtség lehetett úrrá a szülőn megtudva, hogy az a jármű szenvedett balesetet amin a gyereke is rajta van. Az ilyen eseményektől egyszerűen sokkolódom és nehezen dolgozom fel... Bár évek óta megfogadtam -és tartom is magamat hozzá-, hogy nem nézek híradót, ezek a hírek "megkerülhetetlenek". Az egymást túllicitáló szenzációhajhász címsorok, az ingerküszöböt egyre kijjebb toló képkockák, az újságírói etika teljes hiánya felháborító! Pusztán a gondolatától is elborzadok, nem hogy hosszú perceken át bámulni a képkockákat amin a lángoló járművet mutatják, ahol éppen akkor, abban a pillanatban emberek veszítik el az életüket.... Gyerekek, fiatal fiúk-lányok, jó fej tanárok... A könnyeimmel küszködtem és csak az ismétlődött bennem folyamatosan hogy, MIÉRT? Nem szeretnék teológiai fejtegetésekbe bocsátkozni -egyrészt mert nem ez a megfelelő platform, másrészt mert mindenkinek a hitrendszerét százszázalékosan tiszteletben tartom-, de ekkor mindenben és mindenkiben (még jobban) megrendült a hitem.  Két nappal a tragédia után, csak nem tudom kiverni a fejemből és önkénytelenül is elképzelem ezeket a fiatal lelkeket; élvezték-e azt a pár napos kirándulást, vajon aggódtak-e valamiért, ahogy azt 14-16 évesen szokás; dolgozat, felelés, egy új szerelem? Fiatalok voltak, előttük állt az élet, élték a mindennapjaikat az apró-cseprő dolgokkal. Megszakad a szívem mikor ezek eszembe jutnak. Az jár a fejemben, hogy ha máskor nem is, ilyenkor szívünkből hálásnak kell lennünk, hogy akár ez a nap is megadatott nekünk és hogy hasonló szerencsétlenséget -talán- még nem éltünk át. Tenni már nem tudunk semmit, illetve ma -január 23-án, a nemzeti gyásznapon- gondoljunk rájuk és küldjünk a túlélőknek és a gyászoló családoknak sok pozitív energiát, hogy minél könnyebben végigjárják a gyógyulás útját. Őszintén, szívem mélyéből kívánom, hogy a gyászoló családtagok és a túlélő fiatalok minél előbb megnyugvásra leljenek. <3

A bejegyzésben szándékosan nem írtam le olyan kulcsszavakat (ugyebár a jó öreg SEO...) ami alapján a keresésekben rá lehetne bukkanni erre az írásra.  Egyrészt mert nem szeretném, hogy emiatt kerüljön előre a blog a keresési találatokban, másrészt mert szeretném tiszteletben tartani azokat, akik elsősorban tájékozódnának és releváns, informatív cikkekre kíváncsiak.

És most folytassuk a rendes kerékvágásban :)

 Processed with VSCO with a6 preset

Szóval a kókuszkaramell az egyik legfinomabb találmány amit valaha kóstoltam. Krémes, selymes állagú, az íze pedig nem túl kókuszos, igazából nem is karamelles. Kicsit olyan mint egy finom vajas, kókuszos sütemény, csak vaj nélkül. Bármilyen gasztro-jelzőt ráhúzhatunk; lehet vegán, laktózmentes és paleo is, mert nincs benne sem vaj, sem állati eredetű tejtermék, mégis olyan állaga van mint az igazi karamellszósznak. Mikor egyik ismerősöm decemberben megkeresett, hogy szeretné ha gyártanék neki házi sós karamellszószt, ámde laktózmentes változatban, azt gondoltam, hogy könnyű dolgom lesz; hiszen mindegyik hozzávalóból létezik laktózmentes változat. Nos a laktózmentes tejszín és vaj nem úgy viselkedett, mint ahogy én azt megszoktam a "rendes" változatoktól. Ekkor jutott eszembe ez a vegán kókuszkaramell recept amit régebben olvastam. Az alapreceptet több alkalmas tesztelés után a magam képére formáltam és bátran kimerem jelenteni, hogy nagyon finom lett a végeredmény. Megdupláztam a folyadék mennyiségét amivel készül, így egy kicsit több és krémesebb szósz lesz a végeredmény. A hozzáadott kókuszolajtól még selymesebb lesz az állaga. A sok tesztelés hozadéka volt az is, hogy több márka kókusztejét is kipróbáltam és meglepődve konstatáltam, hogy bizony kókusztej és kókusztej között van különbség. Olvastam olyan változatról is ami nincs tele E-számokkal, szívesen ki is próbálnám, de hogy őszinte legyek, én ezekre (sajnos) minimálisan szoktam odafigyelni. Törekszem arra, hogy minél tisztább dolgok kerüljenek a háztartásba, de nálam nem kizáró ok az -a kókusztejek többségének esetében 3- E-szám. A boltokban ahol én jártam/járok (Spar, Lidl, Ázsia Bt, Wesselényi utcai Indiai bolt) nem találtam organikus kókusztejet. Már-már küldetésemnek éreztem, hogy a legtöbb, könnyen felelhető kókusztejet kipróbáljam, megtaláljam a legfinomabbat és a tapasztaltak tudatában írjam meg ezt a bejegyzést. Összesen 6 félét (egynek nem emlékszem a nevére, viszont tudom, hogy Lidl-ös volt, sötétkék konzervdobozban) próbáltam, ennél biztos többet lehet kapni egyéb különleges és bio boltokban. Tervezem, hogy a jövőben többet is kipróbálok és bővítem a blogon lévő listát. 

Szeretek a receptek és az alapanyagok mögé nézni, úgyhogy először is; mi is az a kókusztej? Legvalódibb változatában az érett kókuszdió húsa lereszelve, ebből kipréselik a levet és 20-25%-os telített zsírtartalommal rendelkezik (köszi TV Paprika késő esti műsora, amit pont a hétvégén láttam a témában). Ez legfőképpen szószokhoz, édességekhez használandó, az ennél "lightosabb", hígabb verziókat pedig inkább levesekhez. Élelmiszer ipari előállítás során a kókusztejet vízzel hígítják és különböző emulgeáló szereket adnak hozzá. Utóbbira azért van szükség, hogy idővel (vagy hideg hatására) a folyadékból ne váljon ki a kókuszkrém/massza. Amikor kókusztejet vásárolsz két dologra figyelj: az egyik, hogy minél magasabb legyen a kókuszkivonat (én 70%< -tól preferálom) és hogy a zsírtartalom legalább 17% legyen, így biztosan kellőképpen gazdag és jó minőségű alapanyagot kapsz. Mint említettem több változatot is leteszteltem, igazából mindegyik hozta többé-kevésbé a tőle elvárt szintet, csak egy márka volt amit konkrétan kidobtam felhasználás után, annyira undorító volt a végeredmény. Árban mindegyik 500-700 Ft körül mozog, így ezeket külön nem tüntettem fel. 

A márkák amiket ajánlok:

  • TAO TAO: Már máskor is említettem a blogon. Ennek van a legmagasabb (81%) kókuszkivonat tartalma, zsírtartalma 17-19%, ár-érték arányban kiváló. A belőle készült kókuszkaramell gazdag, ízletes és selymes állagú. Sparban elérhető.
  • Renuka: Önmagában is nagyon finom, én majdnem felfaltam a kókuszmasszát mielőtt elkészítettem volna a karamellszószt. :)) Ázsia Bt-ben kapható

Amiket nem szerettem annyira, illetve karamell készítésre nem voltak alkalmasak

  • Deux Elephants: Magas zsírtartalom (20%), hihetetlen finom és selymes curry szósz készül belőle, viszont nem lehet kivonni belőle a kókuszmasszát (pluszpont az emulgeálószereknek, haha). Szép kis India boltban kapható, az oldalukon sajnos nem találtam linket a termékhez.
  • Vitasia light: Ugyan csak a 80%-os változathoz találtam linket, én a 60%-osat használtam. Nagyon híg (a csökkentett zsírtartalom miatt), nehezen lesz belőle sűrű karamell, mivel emiatt sokat kell főzni, nagyon kevés, kb 100 ml vagy kevesebb karamell lesz a végeredmény. Lidl-ben kapható
  • Marks&Spencer Santan Kelapa: Örömmel láttam -valószínűleg lemaradva-, hogy a M&S behozta az élelmiszerbolt részlegét is Magyarországra, viszont a kókusztejük kritikán aluli. Amit készítettem belőle az a legrosszabb kínai gyorsétteremek furcsa, édes-savanyú, kocsonyaszerű, rezgős szószaihoz hasonlított. Ment rögtön a kukába, többet a konyhámban meg ne lássam! Az is ellene szól, hogy a számtalan E-szám mellett tartósítószer, citromsav (minek???) és guargumi is található az összetevők között. A legkevesebb kókuszmasszát (150g) is ebből a fajtából lehet kinyerni. Amúgy meg a M&S kivonul az országból, úgyhogy ez már nem sokáig érint minket. A többi termék miatt sajnálom, de a kókusztejüket nyugodtan vihetik magukkal. :)

Igen hosszúra sikeredett -de remélem, hogy annál hasznosabb- bejegyzés után jöjjön a recept. Öntsd süteményekre -brownieval nagyon finom-, fagylaltokra, cappucinora díszítésként, használd smoothiekba vagy edd magában. Rád bízom! ;) A maradék folyadékot pedig felhasználhatod smoothiekban. Én, mint láthatod pekándiós cheesecake-re öntöttem (recept hamarosan).

HOZZÁVALÓK:

kb 170-200 ml-hez

Tipp: A receptet elkészítheted nádcukorból és sucanat-ból is. Utóbbit még nem próbáltam. Ha sűrűbb szószt szeretnél kapni 15 percig forrald. A kinyert kókuszmassza tömege, általában 150-200 g között mozog, ezért és a főzési idő hossza miatt változhat a végeredményben kapott folyadék mennyisége. A hűtőben valamennyire megszilárdul, de szobahőmérsékleten hamar kienged.

  • 1 konzerv min. 60-70%-os kókusztej
  • 50 g barnacukor
  • 120 ml visszamaradt "kókuszvíz"
  • 1 ek kókuszolaj (opcionális)
  • 1 tk vaníliakivonat (ide kattintva elolvashatod, hogyan készíts házi vaníliakivonatot)

ELKÉSZÍTÉS

  1. Egy éjszakára hűtsd be a kókusztej konzervet. Vigyázz, hogy semmiképp ne rázd össze. A hideg hatására a kókuszmassza el fog válni a folyadéktól (víztől).
  2. Másnap egy kanállal kapard ki a tetején lévő kókuszmasszát egy tálba. A maradék folyadékot akár le is szűrheted, hogy minél több massza darabkát kinyerj.
  3. Egy kis lábosba szórd a cukrot és a konzervben maradt folyadékból önts rá 120 ml-t. Forrald közepes lángon 5 percig, kevergetés nélkül. Szépen felfog habzani és elolvad benne a cukor.
  4. Amikor a cukor teljesen elolvadt öntsd bele a kókuszmasszát, 1 evőkanál kókuszolajat és az 1 teáskanál vaníliakivonatot.
  5. Habverővel folyamatosan kevergesd, amíg a massza elolvad, ez a kókusztej minőségétől függően 30 másodperctől-2 percig is tarthat. (stopperrel mérve :) )
  6. Forrald tovább, közepes lángon, kevergetés nélkül. Ha hígabb szószt szeretnél 7-10 percig, ha sűrűbbet 10-15 percig forrald. Ne ijedj meg ha közben habosan felfut, szépen a lábas széléig fog csak habzani. Nekem egyszer sem futott ki.
  7. Jól zárható üvegben 1-2 hétig eláll, de az az igazság, hogy nálunk 1 hét volt a maximum, de direkt hagyni fogok egy adagot a hűtöben, hogy lássam pontosan meddig jó. ;) 

Próbáld ki és ha ízlett, írd meg nekem, ha pedig nem, akkor azt is, hogy miért!

Letti